Stressz, stressz 1

Stressz, stressz 1

A valósággal való ütközés által okozott fájdalom

Mély hálával ajánlom Dr Luule Vilmának, tanítómnak …

A ma emberének élete annyira feszített, instabil, terheléssel és idegességgel teli, hogy a stressz szón már senki sem csodálkozik. Sokan tartják megszokott jelenségnek, amelyet sem megkerülni nem lehet, sem elbújni előle. A stressz életünk része. Stresszes állapotba nemcsak extrém helyzetben kerülhetünk. Jóval nehezebb az a stressz, amely hosszabb ideig, több napig, több hónapig tart. Az efféle stressz kimeríti az ember erejét, aláássa az ember saját erejébe és lehetőségeibe vetett hitét, neurózist vált ki, és pszichoszomatikus betegségeket okoz.

A stressz, mint szakkifejezés, 1936-ban vonult be az orvosi gyakorlatba. Sellye János kanadai fiziológus vette kölcsön ezt a feszültséget, prést, nyomást jelentő technikai fogalmat az anyag ellenállásával foglalkozó tudományból, és ezt a szakszót az ember állapotának jellemzésénél alkalmazta. Azóta ez a fogalom szilárdan jelen van az életünkben.

A stressz egy komplex folyamat, mindig tartalmaz fiziológiai és pszichikai összetevőket is. A szervezet a stressz segítségével mozgósítja magát az új helyzettel való megbirkózásra, mozgásba hozva a védelmi mechanizmusokat, amelyek biztosítják a hatással szembeni ellenállást vagy az ahhoz való alkalmazkodást. A mérsékelt stressz pozitív hatása, hogy növeli az aktivitást, hozzásegít a kitűzött cél eléréséhez, segíti a figyelem összpontosítását, életenergiát ad. Ám, ha valaki túl hosszú ideig van extrém vagy elnyomó körülmények hatása alatt, vagy ezek hatások túlzottan erősek, akkor a stressz pusztítóan hat a szervezetére, és zavarja őt abban, hogy a helyzetét megfelelően értékelje, valamint, hogy helyes döntést hozzon.

Mindenki megtapasztalta már a stressz valamilyen következményét: álmatlanság, nyugtalanság, beteges gyanakvás, fokozott ingerültség, amely leggyakrabban a hozzátartozókkal, de még a barátokkal, kollegákkal, való érintkezéskor is előfordulhat. A stressz néha rosszul felismerhető belső feszültségben nyilvánul meg, lehangoltságban, fokozott fáradékonyságban, alkoholszenvedélyben, gyakori dohányzásban, az étvágy csökkenésében vagy ellenkezőleg, állandó éhségérzetben, a közérzet minden látható ok nélküli rosszabbodásában, gyomorban, hátban érzett kellemetlen érzésben, fejfájásokban, gyakori megfázásokban, stb.

Már annyira hozzászoktunk a stressz minden megnyilvánulásához, hogy önállóan felállítjuk magunknak a diagnózist, anélkül, hogy megbeszéltük volna orvossal, mivel meg vagyunk róla győződve, hogy a stressz korunk legelterjedtebb és legismertebb problémája.

A stresszt kiváltó tényezők, más néven stresszorok sokfélék. Stresszor lehet egy sérülést okozó, minket kimerítő esemény vagy ember, lehet egy egyszerű erőfeszítés, feszültség, kimerültség, fájdalom, megaláztatás, pl. ha mások előtt megszidnak minket, ha váratlanul rákényszerülünk, hogy maximálisan koncentráljunk, családi, munkahelyi konfliktus, közlekedés során érő konfliktus, sőt még egy örömteli esemény, elért nagy siker, szerencse is (pl. Totó-lottó nyeremény). Mindaz, ami a megszokott életrend töréséhez vezet, létrehozhat stresszt.

A stresszorok több mint 80% a munkahelyünkön vár ránk nap mint nap. Erre nincs egyértelmű magyarázat. Látszólag hozzátartozóinkkal szemben vagyunk a legsebezhetőbbek és legvédtelenebbek és pont ebben a magán szférában bántanak minket morálisan a legtöbbet. Viszont tény, hogy többségünk számára a munka egy folyamatos és napról napra halmozódó stresszt jelent. Mi is történik általában? Folyamatosan nő a stressz már attól, hogy látjuk előre, hogy valamilyen kellemetlen, minket is érintő esemény elkerülhetetlenül meg fog történni. Sőt, lehet, hogy már holnap megtörténik. Vagyis, még mielőtt megtörténne, már kapunk egy kisebb stresszadagot, mert nem vagyunk képesek elengedni a fejünkből azt, ami még meg sem történt, és közben érzelmileg egyre jobban hergeljük magunkat. Lehet-e tenni valamit ezzel kapcsolatban. Természetesen lehet, sőt kell is.

A stresszel való munka titka, és a legfontosabb egyetemes érvényű szabály, amit már az elején meg kell jegyezni, hogy nem igazán az a stressz, ami megtörténik velünk, hanem az, ahogyan mi látjuk azt, és, ahogyan reagálunk arra, ami történik. Ennek a szabálynak a gyakorlati alkalmazása Kurrier mágikus formulája. Legjobb lenne azokban az esetekben alkalmazni, amikor valamilyen megrázó dolog szörnyűnek és elkerülhetetlennek tűnik. Ez a formula három lépesből áll.

1. Kérdezze meg önmagától: «Mi vár rám a legrosszabb esetben?», – és őszintén válaszolja meg magának ezt a kérdést, még akkor is, ha a tudata erősen ellenáll ezeknek a feltételezett szörnyűségeknek.

2. Készüljön fel arra, hogy elfogadja a kellemetlenségeket, mint elkerülhetetlen dolgot.

3. Nyerje vissza a nyugalmát és gondolkodjon el azon, hogy hogyan változtassa meg a helyzetet, és milyen nyereséget lehet reálisan kivenni belőle.

Ez az úgynevezett „logikai” módszer arra, hogy felkészítse magát a kellemetlenségre. Természetesen, léteznek más módszerek is arra, hogy megkönnyítse magának a stressz elviselését.

Ha megjelentek a problémák az életében, megtapasztalta a stresszt, és tússzá vált a kialakult körülmények miatt, álljon meg egy kis időre legalább, és gondolja végig, hogy mi is történt. Lélegezzen nyugodtan, számoljon el lassan tízig, kortyolgasson el egy pohár vizet, mossa meg az arcát és a kezet hűvös vízzel, ezután nyugodtabbnak érzi majd magát. Éles stressz helyzetben ne siessen a döntéssel. Ez alól természetesen kivételt képeznek a természeti csapások, amikor életet kell menteni – a saját életét és az ön körül élőkét.

A stressz levezetésének első tényleges tenni valóját mozgósításnak nevezzük. A mozgósítás egyszerűen egy döntést jelent arról, hogy tenni kell valamit. Barátként viszonyuljon önmagához, kérdezze meg önmagától, hogy az élete valóban olyan-e, mint, amilyennek látni szeretné? Gondolkozzon el azon, hogy mit szeretne megváltoztatni benne, és hogyan érheti ezt el a legeslegjobban? Időnként feltétlenül rendbe kell hoznia a gondolatait, céljait, vágyait: egyeztesse ezeket egymással. A belső világa az igazi otthona, nagytakarítást kell benne végezni, alaposan ki kell szelőztetni minden szobáját, ahogy illik. Ha fáradtnak érzi magát, engedjen meg magának egy kis pihenést. Kényeztetheti is magát. Vásároljon magának valami kellemeset, legyen ez akár valamilyen tetszetős apróság, nyakba való, vagy szép kép, amely emelheti a hangulatát. Nézzen körül: lehet, hogy az otthonában, a lakásában valami szomorúságot vált ki, vagy ingerültté teszi, vagy kellemetlen közérzetet vált ki. Csináljon rendet, vigye a történelem szemétdombjára a régi kiszáradt virágcsokrokat és szomorú emlékeket felhozó szükségtelen kacatokat. Találja meg a legjobb fényképet önmagáról, amelyiken a mosolya örömet sugároz, és tegye szép keretbe, jól látható helyre. Készítse el kedvenc ételét, gyújtson meg egy aromagyertyát, kapcsoljon be egy kellemes zenét. Hozza létre az ön körül lévő térben a meghittség és a nyugalom légkörét. Stressz estében hatásos segítség egy kis nem túl megerőltető sport, vagy egy hosszú séta a természetben. Érezze a virágok illatát, figyelje a madarak énekét, érezze a hajában a szellő leheletét. Érzékelje maga körül az életet! Mindig emlékezzen a fizikai terhelés, mozgás hasznosságára. Merüljön el a táncban, vagy ússzon. A víz nagyszerűen segít a testnek a pihenésben és a feszült izmok ellazításában. Otthon tehet a fürdővízbe illatos olajakat is. Mindenkinek meg kell, legyen a saját gyűjteménye azokból a könnyebbséget hozó módszerekből, amelyek a számára a legmegfelelőbbek, ahhoz, hogy képes legyen visszaállítani a normális pszichológiai egyensúlyt.

Egyes emberek depresszióba esnek a stressztől és semmit sem tesznek ellene, mivel úgy gondolják, hogy a lehetőségeik nem elegendőek ahhoz, hogy leküzdjék a nehézségeiket, nem bíznak sem az erejükben, sem a tapasztalatukban. Ilyen helyzetekben jusson eszébe, hogy bizonyára emberek ezrei tapasztaltak és oldottak már meg életükben hasonló problémát. Ezek az emberek sem voltak jobbak önnél, csak racionálisabban használták ki az erejüket, lehetőségeiket és felvállalták a felelősséget mindazért, ami velük történt. Jusson eszébe az is, hogy Ön már nem kicsi, védtelen gyerek, hanem határozott élettapasztalattal rendelkezik és élete folyamán korábban sikeresen boldogult a különböző nehézségekkel. Jusson eszébe, hogy mit tett, hogy megoldja a bonyolult helyzeteket. Kiúttalan helyzet nincs! Ez az Ön választása: legyőzöttnek lenni vagy leküzdeni a stresszt és győztesnek lenni.

Semmi esetre se engedjen az önsajnálat kényszerű gondolatának. Legyen aktív! Igyekezzen megszabadulni az ingerültségtől, sértődöttségtől, agressziótól, bosszút tápláló érzésektől, amelyek elsősorban Önt rombolják. Ne kötődjön a múlt sérelmeihez és bánataihoz. Tanuljon meg megbocsátani, ne rágódjon a múlton, igyekezzen a jelenben élni. Éljen, haladjon tovább az életében, bízzon abban, hogy a legjobb dolgok még Önre várnak. Lehetőség szerint egyszerűbben viszonyuljon az élethez, hagyja abba a minden és mindenki fölötti kontrolt. Nem mindig szükséges a hőstett és az önfeláldozás az életünkben. Nem kell túlzott jelentőséget tulajdonítani a kudarcoknak, tanuljon meg objektívebben viszonyulni az önnel történő eseményekhez. Ne felejtse el, hogy midig van jobb út és kiút a kialakult helyzetből. A dolgok gyakran csak az érzelmeink és pesszimista gondolataink hatására tűnnek reménytelennek. Lehet, hogy mindaz, ami történt, a fényes jövőhöz vezető utat jelenti. Jusson eszébe, hogy hányszor volt már az életben ilyesmi: ami egyik nap reménytelen tragédiának tűnt, másnap már mosolyt váltott ki. Próbáljon meg a jelen pillanatban élni, és arra koncentráljon, amit éppen az adott pillanatban tesz. Higgye el, az eredmény kellemesen meg fogja lepni. Abban a pillanatban, amikor elszánja magát a tettekre, rögtön arra vágyik majd, hogy megtegye az első határozott lépéseket a változtatás irányában. És a válság meghátrál, az ember jobban érzi magát, energikusabban lát neki a további lépéseknek.

Most, amikor már lépéseket tett, semmi sem fogja zavarni abban, hogy jól átgondolja a helyzetet és kiderítse, hogy mi a zavaró tényező az Ön számára és hogyan lehet megváltoztatni azt. Vegyen elő egy papírlapot és egy tollat, és írjon egy részletes és pontos listát azokról a dologról és körülményekről, amelyek nyomást gyakoroltak Önre. Például ne csak egyszerűen a munkát, vagy a valami miatti idegeskedés tényét írja, hanem konkrét dolgokat és problémákat írjon. Sorolja fel az Önnek nyugtalanságot okozó események és tények, a stresszorok listáját fontossági sorrendben. Például: 1. Anyagi-pénzügyi problémák, részletes elemzéssel: mire fordítja a pénzt egy nap, hét, hónap folyamán. Lerajzolhatja diagramszerűen a kiadásainak beosztását, így jobban lehet majd látni, hogy a kiadásainak hány százaléka szükséges valójában. 2. Állandó késések, mert bizonytalanul és ügyetlenül tervezi az idejét. 3. Idegeskedés, nyugtalanság, szorongás, lehangoltság – Ön szerint, mi ezeknek az oka? 4. Anyjával, testvérével, kollegákkal kapcsolatos problémája – megértés, bizalom hiánya, félelem attól, hogy helytelen tetteiért elítélik. 5. Szétszórt figyelem, emlékező képesség csökkenése amiatt, hogy sietnie kell, és gyorsan kell döntenie. 6. Lehet, hogy az egészség rosszabbodása, a gyakori megfázások, a fájdalom a vállakban mindössze a stressz mutatói? 7. Reggel fáradt amiatt, hogy későn fekszik, és így tovább. Az Önt zavaró problémák felsorolása után gondolkodjon el. Most kezdjen el megoldást keresni minden problémára. Rendezze a stresszorokat csoportokba: az azonnali cselekvést igénylő, későbbi cselekvést igénylő, mellőzhető ill. alkalmazkodni kell hozzá. Azonnali cselekvés az, amit rögtön, vagy a következő napokban meg kell tenni. A későbbi cselekvés azt jelenti, hogy csak valamennyi idő múlva lehet változtatni. A mellőzés vagy adaptáció azokra a problémákra vonatkozik, amelyekről azt gondolja, hogy nincs ereje megváltoztatni, így az egyetlen lehetőség, hogy beletörődik, elfogadja. Például, Önt zavarja a sok gépkocsi csúcsidőben az úton. Ezt nem tudja megváltoztatni, de hozzászokhat ahhoz, hogy türelmesen, és figyelmesen vezesse a kocsiját csúcsidőben, vagy metróval megy, vagy egyáltalán nem megy sehova csúcsidőben.

Közismert, hogy a stressz legfontosabb oka az emberek egymásközti kapcsolatai. Természetesen vannak olyan emberek, akik szimpatikusak Önnek, de vannak olyanok is, akik felingerlik. Ha valaki gyakran beszél rosszat Önről, vagy árt Önnek valamiképpen, az aligha vált ki Önben rokonszenvet. De a találkozások nem véletlenek. Az életútja során felbukkanó emberek az Ön szellemi gyógyítói, és egyben tükrök is, amelyek tükrözik az Ön belső állapotát. Ez pedig azt jelenti, hogy az Ön körül lévő emberek segítenek Önnek abban, hogy tisztább és jobb legyen, türelemre, egyensúlyra és bölcsességre tanítják.

A stressz következményei teljesen elkerülhetőek, ha pozitív beállítottságot alakítunk ki, és olyan készségekkel vértezzük fel magunkat, amelyek segítségével minimális veszteséggel jutunk ki a stresszes helyzetből. Ha még így is nehezen boldogul a stresszes helyzettel, fordulhat olyan emberekhez, esetleg pszichológushoz, akikben megbízik, akiktől tanácsot kérhet.

Ebben a világban két aspektusa van mindennek: nemcsak negatív, de pozitív is. Amikor az egyik aspektus megnyilvánul, rejtve marad a másik, és törekedni kell arra, hogy azt is meglássuk, a nagyobb objektivitás érdekében. Próbáljuk meg a stresszt a pozitív aspektus oldaláról értékelni. Tekinthetjük úgy, hogy lehetőséget ad nekünk arra, hogy értékes minőségekre tegyünk szert, ami nyugodt élet mellett a világ minden csodájáért sem sikerülne. A stressz kialakít bennünk egy lelki stabilitást, vagyis a személyiség olyan minőségét, amelynek jellemzői az állhatatosság, kiegyensúlyozottság, ellenállóság; megengedi, hogy fontos élettapasztalatokra tegyünk szert, hogy ellenálljunk az élet nehézségeinek, megőrizzük a hitünket, optimizmusunkat és munkaképességünket a különböző megpróbáltatások leküzdésének helyzeteiben. A stressz lehetővé teszi, hogy kitágítsuk személyiségünk határait, hogy döntési szabadságára tegyünk szert, és javítsuk tudatunk minőségét.

Az ember lelki stabilitását növeli, ha minden helyzetben megőrzi az önbecsülését és az élethelyzet értelmének érzékelését. Stressz helyzetben az ember megtanulja a kezdeményezést, a rugalmas szociális viselkedést, hatékony módszerek felhasználását a stressz leküzdésére. A lényeg, hogy bízzon önmagában, és kezdje el belső terének megtisztítását a komplexusoktól, félelmektől, lustaságtól, álprogramoktól és egyéb lelki limlomtól. És ekkor megtanulhatja, hogy hogyan alakítsa át a felszabadult energia óriási mennyiségét alkotássá, szeretetté, boldogsággá, karrierré, anyagi javakká, hogy erőssé, virágzóvá, önmagát megvalósított emberré váljon. Nehéz feladat, de érdekes és perspektivikus.

Dr. Parusova Natalia

Vélemény, hozzászólás?