A TÜDŐ
(Metafizikai jelentése és problémái)

A tüdő a szervezetben a légzést és a gázcserét biztosító alapvető szerv: a tüdőn keresztül áramlik be az oxigén és áramlik ki a széndioxid, amely a sejtben végbemenő oxidáló folyamatok eredményéként keletkezik. Légzés nélkül nincs élet. Éppen ezért a légzés az élet elismerésének a képességét személyesíti meg.

A tüdő közvetlenül kapcsolatban van az élettel, az élni akarással, az életöröm és az élet elfogadása képességével. Szimbolikusan a tüdő kapcsolatot, kommunikációt, az információ cserét jelent. A tüdő – a belső szabadság érzékelése, hiszen ne hiába mondják, hogy „szabadon lélegezzünk”. A tüdő – a könnyedség belső érzékelése. A bőr után ez a második fontos kontaktus szerv. A tüdőn áthozzuk létre és tartjuk fenn a kapcsolatot a külvilággal (a gázcsere által), ily módon, a tüdőn keresztül kölcsönös kapcsolat teremtődik, az ÉN kapcsolatba kerül a NEM ÉNNEL. Minden, ami él kapcsolódik egymáshoz a levegő által: mindannyian ugyanazt a levegőt lélegezzük be.

Az első princípium: a Merkurium.

A légzéssel kapcsolatos problémák a félelemre vagy az élet teljességének elismerésének elutasítására utalnak, az elkeseredésre, a kudarc állapotára, a nyomott hangulatra. Ha az embernek rossz a légzése, ez azt jelenti, hogy harag van benne és, lehet, hogy még bosszúvágy gondolata is.

A tüdő működése zavara arra utal, hogy az ember rosszul érzi magát, lelki fajdalom, bánat kínozza őt. Kétségbeesett, csalódott és nem akar élni. Vagy azt érzi, hogy valamilyen helyzet vagy egy ember zavarja őt abban, hogy teljes mellkasával lélegezzen. Sarokba szorítva, érzi magát, megfosztva a cselekvés szabadságától. Fél elfogadni az életet olyannak amilyen, és a lelkében fészkel a szomorúság, a kudarc és úgy gondolja, hogy nem érdemli meg, hogy megélje az élet teljességét. És így már azt sem érzi jogosnak, hogy elfoglalja a saját helyét a térben és az időben.

A problémák azoknál az embereknél jöhetnek létre, akik félnek a szenvedéstől, vagy a haláltól, vagy attól, hogy látni fogják, ahogy szenved, vagy haldoklik valamelyik hozzátartozójuk. Úgy gondolja, hogy jobb lenne számára meghalni, mint hogy így éljen. Megfosztja magát az emocionális teste számára legjobb táplálékoktól, a vágyaktól, kívánságoktól.

Ha pedig eluralkodik a halálfélelem, akkor tudat alatt kapaszkodik mindenbe, ami régi, fél attól, hogy valami „meghaljon” számára, vagyis, hogy valami abbamarad, valamilyen jól ismert tevékenység végét ér, óvakodik minden radikális változástól, a váltástól, valamilyen új dologra való áttéréstől. Ez azt jelenti, hogy az ilyen ember nem engedi meg magának, hogy tovább haladjon, fejlődjön. Megfeledkezik arról, hogy az élet mindennek előtt haladást jelent.

A tüdő – az emberi test egyik legfontosabb szerve, és mindaz, ami vele történik, nagyon fontos metafizikai értelemmel bír. Ha a tüdővel problémák vannak, ez azt jelenti, hogy a test azt szeretne, hogy az ember újra teljes mellkasával lélegezzen, újra legyenek vágyai és becsülje az életét. Önnek igyekeznie kell arra, hogy megértse azt, hogy csak is Ön képes saját magát „sarokba szorítani”, elnyomni, kétségbe ejteni.

Ahelyett, hogy dramatizál valamilyen helyzetet, igyekezzen meglátni valami jót az életében és elemezze ki mindazt, ami az örömhöz és boldogsághoz vezethet. Meg kell változtatni az élethez való hozzáállását, tanuljon meg örülni neki. Hiszen csak is maga az ember képes a saját boldogságát felépíteni. Nem kell elnyomnia a lelkesedését. Szociálisan jobban aktivizálja magát. Ne felejtse el, hogy légzés nélkül nincs élet, éppen ezért naponta, legalább néhány percig végezzen légzési gyakorlatokat. (Sokféle van, próbálgassa, érezze meg, hogy melyik fajta gyakorlatból esik jól az adott pillanatban). Ez segít a feszültség megszüntetésében, és abban, hogy megélje az élet teljességét az emocionális és mentális szinteken. Segít a tökéletes egyensúlyban, az életteljesség elfogadásában és az élet szeretettel való feltöltésében. Minden embernek joga van, hogy szabad életét éljen és teljességében élje meg azt. Mindenki megérdemli a szeretetet.