1. Pénzre mindenkinek szüksége van: a politikusoknak, az üzletembereknek, a munkanélkülieknek, a professzoroknak, a diákoknak, a háztartásbelieknek, sőt még a guruknak is. Mindenki úgy teremt pénzt, ahogy tud: kereskedelemmel, politikával, tanítással, filozófiával, vallással és más ismert és kevésbé ismert módon.
2. A pénzt akarják, szeretik vagy megvetik, utálják, néha eladják érte a lelküket vagy lemondanak róla, hogy megőrizzék önbecsülésüket. A pénzhez különféleképpen lehet viszonyulni, de senki sem tud megélni nélküle. Az étel, a ruha, a tanulás, a pihenés, a gyógyszer, sőt a barátokkal való érintkezés mind pénzbe kerül! És akkor mi az, ami ingyen van? A nyomor? De a koldusok is elvárják, hogy pénzt adjanak nekik.
3. A pénzzel kapcsolatban nagyon sok az illúzió és a tévhit. Egy részről az emberek többsége egyetért azzal, hogy az „igazi érték” az élet, a szeretet, a barátság, a tisztelet, az egészség. Ezeket nem lehet pénzért megvenni. De, másrészről közismert a mindennapos, pénzért történő örökbefogadási, hamis anyasági gyakorlat, érdekházasság, prostitúció, megrendelt gyilkosságok, abortuszok, politikai csoportulások, vallási önfeláldozás, jótékonykodás  – ez mind arról győz meg bennünket, hogy az élet és a halál, a szeretet és a presztízs, a jó hírnév és az utódok hálája pénzért eladók és megvehetők. És épp ezért a pénz nem csak a mindennapi, megszokott, de a szakrális értelmezést is magában hordozza, és megtestesítheti egyaránt jót és rosszat.
4. Az ember számára pénz mindig rejtett magában valami misztikumot. A pénz képes behatolni a pszichikumunk legirracionálisabb és legmélyebb rétegeibe és felébreszteni a kapzsiságot, irigységet, féltékenységet és félelmet. Az emberek többsége naivan azt hiszi, hogy meg lehetne oldani mindennapos problémáikat, ha megfelelő mennyiségű pénzük lenne. De még ez a meggyőződés mellett sem adja meg a megszokott életfilozófia lehetőségét arra, hogy mindenük meg legyen, amire szükség van, nem engedi meg, hogy érezzék a pénz erejét és a hatalmát, megértsék a pénz valós  szerepét és  cselekvésre késztessen,  hogy a pénzt az életükbe bevonzzák.
5. Úgy tartják, hogy a pénz elrontja az embert, de valójában a pénz senkit sem tesz sem rosszabbá, sem jobbá, csak feltárja birtokosának belső mivoltát. Az embert inkább a pénz használatához való hozzá nem értés rontja el. Ha az ember semmibe veszi a pénzt és közömbös vele szemben, sohasem lesz sok pénze. S ha irigyli azokat, akiknek sok a pénze vagy megveti azokat, akiknek kevés van, akkor ezzel önmaga mérgezi meg az életét.
6. Némely ember számára a pénz – minden,    míg mások számára ellenkezőleg – semmit sem jelent az életükben. Valójában a pénz semleges, egyszerűen csak ekvivalens azzal az energiával, amelyet megszerzésére fordítottak. Kezdetben a pénzt az árukapcsolások mértékegységére hozták létre és csak következményképpen vált az ember sikere és hatalma mértékévé. Sőt a közgazdászok is kénytelenek elismerni, hogy a pénz szerepe a modern társadalomban nem korlátozódik az egyszerű csere eszközére.
7. Az ember pénzre vonatkozó szemlélete rendszerint változik az élettapasztalata felhalmozódásával, megértve azt, hogy az életben nem a javak és ösztönzések vannak kapcsolatban a munkabérrel. Ahogy emelkedik az élet színvonal, az ember számára a pénz értéke szubjektíven csökken, talán mert a pénz birtoklásának ténye magától értetődő jelenséggé válik és az emberek a pénzhez jóval nyugodtabban kezdenek viszonyulni.   Gyakran pszichológiailag könnyebb és egyszerűbb megválni attól a pénztől, amely könnyen  jön, például örökség, ajándék, lottónyeremény.
8. Különös törvényszerűség van, az emberek pénzzel kapcsolatos igényeiben, minél  kisebb a munkabér, annál kisebb az igény rá. Egyszerűen csak minden embernek saját teljesítmény mércéje van, ennek elérésére törekszik mindenben, a pénz vonatkozásában is. Minél magasabb az ember reális igénye, annál sikeresebb. Ha valakinek nincsenek vágyai és  alacsony szintű az igénye, az semmiben sem engedi meg jelentős siker elérését.
9. A pénz nem egyszerűen csak papír és fém. A pénz a minőségi élet nagy előnye. A pénz lehetővé teszi, hogy üzletet nyithasson, foglalkozhasson bármivel, segíthessen a közelálló ismerősöknek, képes legyen fenntartani a belső szabadság, a magabiztosság, a nyugalom érzetét. A pénz hiánya megfosztja az embert a választás szabadságától: élni – ott és úgy ahol és ahogy akar, enni – amit akar, imidzs-dzsel rendelkezni – amilyet akar, tanulni – ahol akar, pihenni – ott és ahogy akar, és így tovább az élet igényeinek teljes listája szerint. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy a pénz hiánya sokkal jobban elrontja az embert, mintha azt nagymértékben birtokolja. A pénz hiánya megfosztja az embert a magabiztosságtól, és attól az érzéstől is, hogy a társadalom igényt tart rá, lecsökken az önértékelése, csökken a stimulusa bármilyen jelentős dolog elérése iránt.
10. Természetesen a pénz nem képes önmagában biztosítani a belső nyugalmat, a boldogságot, az egészséget, a megelégedettség érzését. De gyakran a szegénységben sem képes az ember az örömöt és az élet értelmét megtalálni. A bölcsesség abban áll, hogy megtanuljuk a pénzt tisztelni és bevonzani a életünkbe. Hiszen az igazi gazdagság – az nem konkrét millió forint, vagy euró, mellyel az ember rendelkezik, hanem a feltételek egész komplexuma, melybe beletartozik az egészség, az önmegvalósítás lehetősége, érdekes munka megléte, jó karrier, pénzügyi jólét, tudás, munkaszeretet, célratörés, irányítottság, belső harmónia, illendőség, hit, szeretet és a lelki emelkedettség. Az ősi bölcsesség úgy  szól, hogy „a pénz uralkodik a be nem avatottakon, de önmaga a megvilágosodás szolgája”.
11. Ahhoz, hogy valamit megváltoztassunk életünkben, először is fel kell ismerni az igazi vágyainkat és megengedni magunknak az álmodozást. A  vágy egy jövőre irányuló ösztönzés az Ön számára konkrétan szükséges cél felé. Kezdetben meg kell tanulni legalább a jelentéktelen  vágyainkat teljesíteni (természetesen betartva a más emberekkel szembeni ökologiát). Bármilyen beteljesült vágy  emeli a hangulatot és kiegészítő energiát ad, feltárja a belső tartalékot. A túlságosan  kemény önkorlátozások csökkentik az élet tónusát, sőt gyengítik az immunrendszert, ami ahhoz vezet, hogy az ember bágyadttá, apatikussá, betegessé válik, elveszti az önbecsülés  érzését,  azt hiszi, hogy nem érdemli meg a jó életet. Még a Biblia is azt mondja, hogy „a vágy beteljesülése az élet fája”, ebben a bölcs mondásban mély értelem rejlik. De a vágyak teljesítése aktív cselekvést követel. És cselekedni gyorsan kell, mert az energia szétszóródik és a várt eredmény nem lesz meg.
12. Ahhoz, hogy több pénzünk legyen, nagy célokat kell magunk elé tűzni. Ehhez az kell, hogy megemeljük kívánságaink mércéjét. A tudatalattink olyan lovacska, aminek mindegy, hogy mit visz: kövekkel és szeméttel teli szekeret, vagy arannyal és értékekkel teli nagy ládát. A választás csak a mienk.
13. Van még egy zavaró előítélet, amely nem engedi, hogy sok pénzünk legyen: ez a félelem. Fontos felismerni, hogy mitől félünk? Őszintén be kell ismernünk: „Igen, félek a félelemmel szembenézni, nem vagyok képes prognosztizálni, vagy megelőzni minden eseményt, amely bekövetkezik, de a kételyeim és aggályaim sokkal több keserűséget hoznak nekem, mint maguk a kellemetlenségek, melyek néha történnek az életemben. Hogyha korábban sikerült megbirkóznom a kellemetlen helyzetekkel és felmerült problémákkal, az azt jelenti, hogy a jövőben is elegendő erőm és tapasztalatom lesz túlélni, leküzdeni azt, amitől tartok”. De hiszen a félelem energiáját fel lehet használni valamilyen probléma megoldására, a aktivitásunk növelésére! De lehet, hogy ideje megérteni, hogy félelem nincs, egyszerűen csak ijesztő gondolatok vannak, melyektől valami miatt nem tudnak megszabadulni?  Fel kell tenni a kérdést mélyen önmagában: Mégis, milyen pozitív értelem van a félelmemben, és mi jót  üzen a számomra? Van valamilyen más  félelemmentes módszer, hogy megtegyük azt a jót, amit a tudattalanunk kíván nekünk?”
14. Hogyan vonhatják be a pénzt az életükbe? Elsősorban ki kell elemezzék a pénz Önökhöz való eljutását zavaró gondolataikat. Lehet természetesen hivatkozni az országban és az egész világon lévő válságra, de ettől nem lesz jobb. Sohasem szabad önmagukat zsákutcába kergetni. Mindig legalább valamit meg kell  kísérelni.
15. Lehet, hogy valami önmaga számára fontosat kell felismernie, hogy a pénz megérkezzen az életébe. Lehet, hogy le kell küzdenie a visszatartó pszichológiai gátakat, meg kell szabadulni bizonyos régi zavaró meggyőződésektől. Gondolja meg, hiszen Önön kívül senki sem tudhatja, hogy mi zavarja Önt abban, hogy gazdag és hatékony legyen, és Ön helyett senki sem végezheti el ezt a belső munkát.
16. Ha az ember makacsul kitart azon véleménye mellett, hogy sok pénze neki mégsem lesz soha – akkor valóban nem is lesz. A tulajdon gondolatai és meggyőződései erőteljes akadályt képeznek ahhoz, hogy legyen pénze. Ha valaki azt gondolja, hogy a pénz megrontja az embert és elvonja őt a spiritualitástól, akkor valóban ezt igazoló példákat kezd  találni és a pénzből semmit sem fog látni. Ha nehéznek találja a pénzkeresést, akkor ugyancsak ez történik.
17. Probáljak meg megváltoztatni a negatív irányúltságukat   pozitív meggyőződésre a pénz    az életükbe történő bevonzása lehetőségeinek tekintetében, és kezdjék el ellenőrizni gondolataikat.  Képzeljék el, hogy már rendelkeznek azzal a pénzmennyiséggel, amivel szerettek volna rendelkezni. Gondolják végig, milyen célra kell önöknek a pénz, próbálják meg pontosan hozzákötni a pénzt a vágyaikhoz. Mit éreznek? Lelki   emelkedettséget, örömöt, annak az előérzetét, hogy íme most valójában elkezdődik egy érdekes és kellemes eseményekkel telített élet?! Őrizzék meg ezt az állapotot a lehető legtovább, érzékeljék, idézzek fel minden nap és lehetőleg minnel gyakrabban, különösen ébredéskor és elalváskor, amikor a tudattalanunkkal való határok különösen vékonyak. A pénz energiája okvetlenül megnyílik az önök számára, és táplálni fogja vágyaikat mindaddig, amíg azok meg nem valósulnak.
18. Ha azt szeretnék, hogy több pénzük legyen, emeljék meg az igényeiket. A logika egyszerű: ha az ember a pénzt valamilyen szükséges és a számára kellemes dologra költi, akkor a tudattalan is a pénz bevonzása üzemmódban fog működni, s az ember a jó kereset új módszereit fogja keresni.
19. Van még egy nüansz: az embernek kockáztatnia kell, ha nagy sikerre vágyik, ha még többet szeretne elérni az életben.  Kockáztatni –  annyi, mint cselekedni. De a kockázat csak akkor igazolt, ha kiszámítható. Ehhez mindig be kell gyűjteni a kellő információkat. Kockáztatni bebiztosítva kell. A leginkább igazolt kockázat – a szakmai. Ha az ember kezdő valamilyen dologban, hasztalan a kockázat.  A kockázat megnöveli az önértékelést és a szakmaiságot, ami az ön számára  annyira fontos és jelentős! Természetesen minden embernek megvan a maga kockázati  hatásfoka, amit ismernünk kell, hogy azután ne bánjuk meg. Van, aki pénzt kockáztat, hogy még több pénzhez jusson,  más a pénzen kívül kockáztatja a jó hírét,  tekintélyét is és készen áll  arra, éppen  a vágyai miatt,  hogy megőrizze a jó hírét és növelje  a tekintélyét.
20. Hogyan lehet rájönni, hogy képes-e valaki üzlettel foglalkozni és, hogy pénzügyileg lehet-e sikeres? Az sikeres üzletvezetéshez kedvező és prognosztizáló tényezőnek számít a kezdeményező képesség és szervezettség, a stabil motiváció megléte és a gondolkodás rugalmassága, a kommunikációs képesség és a találékonyság, a körültekintés és a a kockázatra való képesség, de ugyanúgy az életstabilitás is.
21. Senki előtt sem titok, hogy ahhoz, hogy a pénz teljhatalmú gazdája legyen, azt erővel kell megszerezni, mindenek előtt a belső erőnkkel: ésszerűséggel, aktivitással, magabiztossággal, céltudatossággal. Természetesen pénzt kereshet az intellektus, a tudás, a belső energia és az idő segítségével – mindennek meg van a maga értéke és a maga pénzbeli egyenértéke. És cserébe ezt az egyenértéket megkapni természetes és normális, butaság lenne ezt szégyellni. Előfordul, hogy az emberek szolgáltatásaikat felajánlva szégyellnek azért pénzt elfogadni, de a leggyakrabban ezek a hamis érzések semmit sem váltanak ki sajnálaton, bosszúságon és az elvesztegetett időn kívül.
22. Természetesen kell jót cselekedni – a közelálló emberekkel, barátokkal, ismerősökkel és egyszerűen a rászoruló emberekkel, ha felismeri, hogy ez valójában fontos, kellemes és örömteli számára. De nem ritkán előfordul, hogy az ember egész életében mások kívánságait teljesíti, megfeledkezve a saját igényeiről. Az ilyen egyoldalú barátság kimeríti az embert és megmételyezi, vagy megrontja azokat az embereket, akiknek ő állandóan díjtalan szolgáltatásokat nyújt. Előbb-utóbb megérti, hogy mások egyszerűen csak manipulálják a saját érdekükben. Van egy „arany szabály”, amely megment az ilyen helyzetekben: „Másnak jót téve, ne tégy rosszat önmagadnak. Légy önmagad barátja!”
23. Persze a legjobb gazdagnak születni. A sikeres start csodálatos perspektívákat nyit meg. Így gondolja az emberek többsége. De az élet azt mutatja, hogy sikeres emberekké nemcsak azok válnak, akik megkapták a sors ajándékát gazdagság formájában. Bármilyen körülmények között születik is az ember, az nem lehet kifogás arra, hogy eddig nem ért el sikereket. Minden embernek van elegendő esélye a kívánt dolgok elérésére élete során. A kérdés csak abban áll, hogy valóban akarta-e ezt, kihasználta-e az összes lehetőséget, aktív volt-e? Pontosan az aktivitás ad lehetőséget az ember számára saját  vágyai  megvalósításához és a kitűzött cél eléréséhez. Létezik belső aktivitás – a saját gondolatainkkal, érzelmeinkkel, hangulatunkkal, kívánságainkkal való munka, az önbizalom, a motiváció, az önértékelés növelése, az intellektuális potenciál megerősítése és a jellemszilárdságra nevelés. De van külső aktivitás – viselkedési. Lehet terveket készíteni egy hétre, félévre, egy évre, sőt évekkel előre, kényszeríteni magunkat valahová elmenni, valakivel találkozni, valami szükségeset megtenni. Ahhoz, hogy megemeljük az aktivitás szintjét, mindenek előtt szükség van önmotivációra. A gondolkodó ember rendszerint megkérdezi magától: „Vajon miért kell nekem ez az egész?” Ez helyes, így nem kell erőnket értelmetlen cselekvésekre pazarolni.
24. Az aktivitás egyenes arányban van a kívánságok teljesítésével. A félelem, a kétség, a lustaság, a kívánságok hiánya korlátozza az aktivitást. Az ember számára könnyebb és kellemesebb elvégezni azt, ami számára érdekes. Ez nem mindig lehetséges, gyakran kell foglalkozni valamilyen kötelező dologgal, amelyek nem esnek egybe kívánságainkkal és érdeklődésünkkel, és az ilyen esetekben az aktivitás fékeződik és az ösztönző erő elvész. Természetesen nem ritkán előfordul, hogy a körülmények hatnak ránk. De mi is képesek vagyunk létrehozni körülményeket, ezért szükséges megtanulni, hogy megtaláljuk kívánságaink kötődését bármilyen körülményhez, sőt azokhoz a célokhoz is, melyeket más emberek erőszakoltak ránk.
25. Saját érdekeinket minden esetben megtalálhatjuk: lehet az elvégzett munka okán érzett etikai elégedettség, lehet anyagi ösztönzés, lehet az a vágy, hogy megmutassuk, mire vagyunk képesek. Fontos megérteni saját belső korlátainkat és megszabadulni tőlük, felcserélni egy probléma negatív érzékelését pozitívra, megváltoztatni beállítottságunkat, a megszokott sztereotípiák keretein kívülre jutni, megengedni önmagunknak, hogy rugalmasak legyünk, hogy biztosítsuk a kívánt sikert.
26. Ahhoz, hogy sikert érjenek el, az szükséges, hogy az önök tevékenysége különbözzön, exkluzív legyen, egy egész sor előnnyel bírjon, más, hasonló tevékenységekkel szemben. Bármilyen üzlet növekedik, amíg fejleszti és kihasználja az előnyeit. Nem szabad megállni és az üzlet fejlődésének és kiterjedésének nem lehet határa. Tökéletesedjenek és növeljék az előnyeiket, érjék el aktíváik – a tudás, a tapasztalat, a pénz, az áruk, a vagyonuk legjobb kihasználását. Pontosan ebben áll mindazok helyes életpozíciója, akik sikert és munkájukban felvirágzást akarnak elérni.
27. A nagymértékű siker hosszú, változó feltételekhez igazodó és alkotó folyamat eredménye, egy olyan folyamat, amelyet mindig aktív állapotban kell tartani.

   Nem éri meg sajnálni, ha a pénz alapjában véve nem könnyen jön önökhöz.  Közismert, hogy  „ami könnyen adatik, azt kevéssé értékeljük, és könnyen elvész”  Viszont  tudni fogják munkájuk, ráfordított erőfeszítéseik és az önök által megkeresett pénz igazi értékét, hála az önök célratörésének, kitartásának és a megszerzett tapasztalatoknak.  S ez különleges értelmet ad életüknek, a sikerek varázslatos örömével ajándékozza meg önöket és okvetlenül újabb beteljesülésekre  ösztönöz.

Parusova Natalia